Eritrit

Az eritritol természetes cukoralkohol. 1848-ban fedezte fel egy brit kémikus. Kis mennyiségben megtalálható gombákban, körtében, dinnyében, szőlőben, és erjesztéssel készült ételekben: borban, szójaszószban, sajtban.
Japánban 1990 óta használják, az USA-ban az FDA 1997-ben engedélyezte, majd négy évvel később teljesen biztonságosnak nyilvánította. Az EU-ban 2003 óta van forgalomban.

Mint a legtöbb cukoralkoholt, édesítőszerként használják. Édesítőereje 60-80%-a a közönséges cukorénak. Íze hűs és édes. 160°C-ig nem veszíti el édes ízét, és nincs utóíze. Jól kombinálható más édesítőszerekkel. A forró folyadékot lehűti illetve nem karamellizálódik.

Az élelmiszeripar széles termékskálán használja. Az édességektől a tejtermékekig fontos összetevő. Édeskés-savanykás, nem fűszeres élelmiszerekben kiváló ízfokozó hatással bír. Hatóanyag-hordozóként is alkalmazza az ipar pl. egyéb adalékanyagok vivőmolekulájaként.

A sütőiparban hosszabban tartó frissességet és puhaságot, ezáltal (és gombaellenes hatása révén) hosszabb eltarthatóságot kölcsönöz a termékeknek.

Vízmegkötő képessége miatt nedvesítőszerként, azaz stabilizátorként is használják. A kis páratartalom szárító hatását semlegesíti.

Sűrítőanyagként a viszkozitás beállítására is alkalmazható. Savszabályozó anyagként az élelmiszerek pH-értékének stabilizálására is felhasználják.